Dezső András három év alatt három tényfeltáró könyvet tárt az olvasók elé, a Maffiózók mackónadrágban és a Magyar kóla című bestsellereket, illetve a legfrissebb, talán eddig a legerősebb témájú, hírszerzésről szóló könyvét, a Fedősztorit.

Dezső András, az Index korábbi oknyomozó újságírója ismét egy teljesen zárt világot mutat be, hasonlóan kíváncsian mint ahogy a szervezett bűnözést vagy a kokainhálózatot, ezúttal a magyar hírszerzés elmúlt negyven-ötven évét tárja az olvasók elé. Tavaly elnyerte a Joseph Pulitzer-emlékdíjat kimagasló tényfeltáró munkásságáért.

A Fedősztori több érdekfeszítő esetet is bemutat a magyar hírszerzés működéséről, a beszervezéstől kezdve, a szigorú tréningen át, árulásokon keresztül többször egyenesen a lebukásig is. Rengeteg megdöbbentő játszmára, manipulatív technikára is fényt derít az író, és sajnos alacsonyabb arányban szól a könyve a titkosszolgálatok egymás közti kollaboratív munkájáról, inkább az egymás elleni szervezkedés és folyamatos macska egér harc jellemző hírszerző és hírszerző, titkosszolgálat és titkosszolgálat, de olykor hírszerző és munkaadója között is.

Dezső András nagyon olvasmányos formában ír, végig fenntartja az olvasó figyelmét, és jó érzékkel rendezi az egyes eseteket epizódszerű történetekké, melyek többször önálló ’aktákként’ is megállják a helyüket. Jól egyensúlyoz a dokumentarista, tényeket felvonultató leírások és az izgalmas történetvezetés között. Ismeretterjesztő, különösen tetszett a ’kémszótár’ a könyv végén. Több kémregény elolvasása után volt valamennyi, alapvetően idealizált fogalmam arról, hogyan kell elképzelni egy kém mindennapi tevékenységét, de a Fedősztori kapcsán ez a kép valamelyest megingott bennem. Az, hogy kit tekintünk kémnek, és hogy a kém valóban kémként tekint-e önmagára egy meghatározó része a könyvnek.

Dezső András kíváncsisága nemcsak a múltra terjed, vagy az egyes kémsztorikra, ugyanis minden évtized eseményei az adott társadalmi és gazdasági helyzetre is visszautalnak, vagyis inkább abból gyökereztethetőek. Ritkán olvasok dokumentarista könyveket, de azt gondolom, hogy ez a könyv fontos olvasmány lehet mindenki számára, a kedvenc műfajuktól függetlenül. Mindenkinek ajánlom, aki a mai magyar társadalom lelkiállapotát a rendszerváltást megelőző évtizedek, illetve az azutáni több mint harminc év távlatából szeretnék megérteni, és érdeklődnek a nemzetközi konfliktusok valódi kiváltó okai iránt.