Terápiás költészet Anne Sexton és Sylvia Plath nyomán

A női létezés megrázó aspektusaira világít rá az amerikai költészet egyik fontos költője, Anne Sexton. Mindezidáig nem olvashattuk Sexton verseit magyar fordításban, így különös jelentőséggel bír a 21. Század Kiadó legfrissebb Versum kiadása, melynek missziója a nemzetközi klasszikus és kortárs líra fontos alkotásainak összegyűjtése.

Sexton költészete egzisztencialista, ahogy kötetének címe Élj vagy halj meg is egy meglehetősen kiélezett lelki állapotra utal, annak erős terápiás jellege miatt Sextont a vallomásos költők közé sorolják, mint egyébként Sylvia Plath-ot is. A vallomásos költészet, angolul „confessional poetry”, s ez utóbbi kifejezés talán jobban érzékelteti annak nem csak vallomásos, hanem gyónás jellegét is.

Ebben az 1973-as interjújában arról beszél Sexton, hogy az olvasás nem volt rá akkora terápiás hatással, mint az írás, és a költészetével alkotott képek és álomszerű valóság enyhítette a traumáinak az élességét, melyről érzékletesen vall verseiben. Huszonnyolc évesen kezdte meg saját pszichoterápiáját, egyes traumái pedig a sorvezetői kötetének verseihez: gyerekkori bántalmazás, szülés utáni depresszió, sikertelen öngyilkosságok és idealizált és álomszerű képe a halálról.

Anne Sexton barátságot ápolt a fent már említett, hasonló stílusban alkotó Sylvia Plath-tal is. Sőt, egyik versét a kötetben kifejezetten neki ajánlja, Sylvia halála címmel. Ez a vers azért is különösen fontos, mert Sexton árulásnak tekinti azt, hogy Plath súlyos hirtelenséggel vetett véget saját életének. Az öngyilkosság dicsőítése, magasztalása egyébként Sexton többe versében visszatérő motívum:

„a halálba, amiről mindketten azt mondtuk, kinőttük,
és amit mégis szikár keblünkön viseltünk…”

(Sylvia halála, 1963)

„De az öngyilkosoknak megvan a maguk nyelve.
Mint egy ács, azt kérdik: milyen szerszámmal.
Sosem azt, minek építeni.”

(Halálvágy, 1964)

„Úgy öltöm magamra a halált,
mint valaki más elhagyott kontaktlencséjét.”

(Búcsúlevél, 1965)

Sorsa végül Plath-hoz hasonló, líráját olvasva szinte elkerülhetetlen, 45 évesen ugyanis öngyilkos lett. Az Élj vagy halj meg c. kötetéért még Pulitzer-díjat kapott, s az említett interjúban, mely halála előtt pontosan egy évvel készült, kijelenti, hogy nem szeretné engedélyezni, hogy verseit a halála előtt publikálják.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s