Novellákkal az olvasásért

Többször találkozom azzal a kérdéssel, hogy mikor jut időm az olvasásra. Bár nagyon közhelyesnek tartom, hogy mindenkinek arra jut ideje, amire szeretné, a szabadidőm legnagyobb részét tudatosan az olvasás teszi ki. Sőt, általában más műfajú könyveket olvasok hétköznap és hétvégén: hétköznap reggelente jobban esik egy rövidebb novella, hétvégén pedig szívesebben vetem bele magam egy terjedelmesebb regénybe. Ezúttal három novelláskötetet mutatok be, melyek által Ti is könnyen bele tudjátok csempészni az olvasást a dolgos hétköznapokba!

Rényi Ádám: Osztálytalálkozó (21. Század Kiadó, 2021)

Általában a kedvenc könyveimet az utolsó lapig tüzetesen forgatom, nem hagyom ki a legkisebb részleteket sem; a köszönetnyilvánítást és a könyv kiadásáért felelős névsort is nagy érdeklődéssel nézem át. Így vált ismerőssé Rényi Ádám neve, amikor a kezembe került első könyve; ő ugyanis a 21. Század Kiadó társtulajdonosa, és korábban számos könyv utolsó lapján találkoztam már a nevével. Rényi első könyve igazi csemege a könnyed nyári olvasmányélményt keresők számára. Mindegyik történet könnyen olvastatja magát, valamelyik csupán három-négy oldalas, tényleg percek alatt, egy reggeli mellett olvashatóak. A könnyedséget az adja, hogy a történetek nem függnek össze egymással, nagyon aktuálisak, engem elsősorban újságokban olvasható anekdotákra emlékeztetettek. (A Barna lötty vagy a Víkend c. novellát el tudnám képzelni az olvasókat meghökkentő humoreszkekként, a hónap vicceiként.)

Erős csattanókkal zárulnak a novellák, sodró lendületű lezárásuk néha pofonként hat az olvasó számára, és néha nem tudtam eldönteni, hogy sírjak vagy nevessek egy-két befejezésen. Túlzás azt mondani, hogy némelyik nem volt kiszámítható, viszont a fricska is áthat a lapokon, melyet ügyesen adagol az író.

A könyv bemutatóján Náray Erika olvasott fel a kötetből, és amellett, hogy hangoskönyvként zseniális húzás lenne a harminc novella megjelenése, szívesen látnám a közösségi médiában is ezeket az egyperceseket; a végeláthatatlan Instagram pörgetés helyett biztosan figyelemreméltó lenne egy rövid humoros szösszenet is Rényi tollából Náray előadásában.

Reggeli telefonnyomkodás helyett, a délutáni kávé mellé ajánlom.

Jászberényi Sándor: A varjúkirály (Kalligram, 2020)

A korábbi Libri-díjas Jászberényi Sándor új könyvéről kevés előismerettel rendelkeztem olvasás előtt; az viszont hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nem hétköznapi történetekkel fogok találkozni A varjúkirályban. Jászberényi tudosított többek közt a darfúri konfliktusról vagy az egyiptomi forradalomról is, ezek a tapasztalatai pedig erősen jelen vannak a novellákban. Össze tudom kapcsolni a következő ajánlóval olyan tekintetben, hogy itt is férfi szemszögből látjuk az eseményeket, melyek nagyrészt férfiakról szólnak. Az elbeszélésmód nyers, egyszerű, mégis hatásos. A téma nehéz, a haditudósításokból merítkezve az író foglalkozik etnikai szembenállással, menekültekkel, lelki és fizikai erőszakkal.

Jászberényi tizennégy novellája és a címet adó hosszabb terjedelmű írás, A varjúkirály összefüggőek az elbeszélésmód és a cselekmény tekintetében is. Az elbeszélő gyerekkorától követhetjük az eseményeket, az alföldi tanyasi élet kilátástalan és sivár világa egészen érzékletes a novellákban.

Az egyszerű nyelvi szerkezetek arra mutatnak rá, hogy a legfontosabb értékek, mint a család, az elfogadás vagy a nyitottság leírásához nem kellenek körmönfont, bonyolult bekezdések, Jászberényi írását többen Hemingway-hez hasonlítják, hiszen az ő zsenialitása is az igeközpontú nyelvi szerkezetekben rejlik.

Nem egyszerű olvasmány, hétköznap estékre ajánlom, amikor rövid ideig biztosan nem zavarnak. A varjúkirályt annak súlyos témája miatt nem nehéz félretenni, mégis pár nappal később azonnal visszarepít minket az elbeszélő sajátos világába, így akár megszakításokkal is ajánlom az olvasását.

Krusovszky Dénes: A fiúk országa (Magvető, 2014, 2021)

Már Krusovszky regényének (Akik már nem leszünk sosem, Magvető, 2018) hátsó borítóján felfigyeltem a 2014-ben megjelent novelláskötetére, ráadásul a címe is elég figyelemfelkeltő volt ahhoz, hogy olvassam a rövidebb terjedelmű írásait is. Krusovszky írói stílusához véleményem szerint abszolút jól állt a regény műfaja, így elsősorban nagy kíváncsisággal kezdtem bele az első novellába. Mindegyik rövid történet középpontjában fiúk és férfiak állnak, és a regényéhez hasonló atmoszféra jellemez meglepő módon minden novellát. A felnőtt válás, a váratlan élmények befogadása, a múlttal való szakítás a központi témái az írónak.

Nem éreztem feloldozást a történetek végén, sőt, inkább még nagyobb bizonytalanságban hagyott az író. A novellák Jászberényihez hasonlóan itt is nagyobb lélegzetvételűek, némelyik akár egy regény első fejezeteként is megállná a helyét. A nyitónovella, mely a Mielőtt apámat kettéfűrészelték címet viseli, illetve a következő A tisztáson című történet végkifejletében és hangulatában is Csáth Géza írásaira emlékeztetett. A novella műfaji sajátosságához méltón itt is megkapjuk a csattanókat, de mintha már az első mondat baljós hangulata prognosztizálná a kilátástalan végkifejletet.

Krusovszky prózájában erős a nosztalgiafaktor, amit különösen a címadó A fiúk országa c. novellában érzékeltet igazán az elbeszélő, az időbeli ugrások pedig még hangulatosabbá teszik a szülői házba való visszatérés élményét. Azt gondolom, ha egyszer novellát írnék, biztosan azt szeretném, hogy az olvasókat olyan érzések vegyék hatalmukba, mint amit én is éreztem Krusovszky prózájának olvasásakor. 

Itt sem javaslom egy szuszra több történet befogadását, ezek a novellák külön-külön is megállják a helyüket, tudatos olvasási szünetekkel pedig csak tovább taszítható az az űr, amit az utolsó novella hagy maga után.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s