Szabó Magda ifjúsági regényei felnőtt szemmel

Abigél, Mondják meg Zsófikának, Születésnap – mind olyan regények, melyek anno pöttyös/csíkos könyvként jelentek meg a Móra kiadó gondozásában, ajánlott olvasmányként a fiatal olvasók számára. Nem elég, hogy a New York Times az Abigél angol fordítását az egekig magasztalta, a főszereplőt pedig Jane Austen Emmájaként emlegette, biztos vagyok benne, hogy Szabó Magda múlt század közepén megírt ifjúsági regényei ma is aktuálisak, sőt, a felnőttek számára is újra/elolvasandóak.

Mi is a titka Szabó Magdának? Miért aktuális újra leemelni a könyveit a polcról? Elsősorban azért, mert annyira sokrétű irodalmi örökséget hagyott olvasói számára, ami bővelkedik versekben, novellákban, ifjúsági identitástörténetben, család-és lélektani regényben, életrajzban. Életműve izgalmas, erősen reflektál történeteiben azokra az erős női karakterekre, akik saját családtörténetét is meghatározták. Szabó Magda példaértékű írónő, és regényei is egyfajta tanítói szándékú cselekményszálat követnek, ettől ifjúsági regényei sem térnek el. Ezúttal sem hosszú oldalakon keresztül vezet az út a cselekmény kibontakozásáig, Szabó Magda igazi erénye a sűrítés minősége, mely lehetővé teszi, hogy az élet fontos problémaköreit egy kétszáz oldalas könyvben mind felvonultassa. Ezek a kérdések, témák a fent említett három könyv esetében a felnőttek megértésére tett kísérletek, a normákhoz való igazodás, kívülállóság és beilleszkedés, tisztaság, anyai szeretet, barátság, árulás, sérelmek feldolgozása.

Az Abigél TV film változata
Forrás: Moly.hu

Az 1970-ben megjelent Abigél esetében a tizenötéves Gina a felnőttek titkokkal teli világában keresi saját igazságát. Míg itthon négyrészes TV film készült a regényből, és főleg az általános iskolások kezében lehet elcsípni a könyvet, a New York Times az alábbi címmel tette népszerűvé a regényt: Varázslatos szobor védi a diákokat a náciktól Szabó Magda regényében, így nem meglepő, hogy főleg a felnőtt olvasótábor számára tette elsősorban vonzóvá a J.K. Rowling vagy Jane Austen mellett említett Szabó Magdát. Ginát az egyik legfinomabb Szabó Magda karakterként írják le, ám ezzel tudnék vitatkozni, hiszen a Születésnap hasonlókorú Boriját nagyon hasonló személyiségként látjuk, mégis a gyermeki naivitás és tisztaság szerintem nála szembetűnőbb. Érdekes, hogy mindhárom könyv első pár – de lehet, hogy több – oldalán mennyire ellenszenvesként hat Gina, Zsófika és Bori, ám később mindhárom karaktert megértettem és megszerettem, így talán fejlődéstörténetként is értelmezhetőek a regények, de az írónő kvalitásait is kiemelném, ugyanis jól mozgatja a szálakat, vagy a szereplőket a főhősök körül, annak érdekében, hogy az olvasó szimpatizáljon, vagy legalábbis megértse a főszereplők motivációit.

“A felnőttek néha abból indulnak ki, hogy annak, aki fiatal, eleve nem lehet jogos kifogása.” /Születésnap

“A gyerekeknek általában van jellemük, csak a felnőttek kinevelik belőlük. A túl okos felnőttek.” /Mondják meg Zsófikának

A fiatalok számára nyújtott útmutatás, a felnőttek világáról írt ’használati utasítás’ természetesen éppen az ifjúsági regények velejárója, sajátossága, ennek ellenére a gyerekkor kitolódása, a felnőtt fiatalok útkeresése egészen aktuális, Szabó Magda pedig segít eligazodni jó és rossz között, szemlélteti, hogy mi az igazán fontos, mi az, amire valóban érdemes figyelmet szentelnünk. Szabó Magda könyveiben a ’próbák’, amiket ki kell állniuk a szereplőknek inkább kommunikációs helyzetekből fakadnak, a szülőkhöz, kortársakhoz való visszatalálás motívumai nagyon erősek mindhárom regényben.

Míg Szabó Magda maga is fiataloknak szánta az Abigélt, miszerint;

“Fiataloknak írtam, akik csak tananyagként ismerik ezeket az éveket, de elvállalták olvasmányuknak is, filmélménynek is az idősebbek.”

ugyanakkor országos sikeréért a könyv háborúellenessége is felel, tehát az a befogadóközeg, amely szívesen olvasott a lányregény dimenzióján túl arról, hogy a háború minden közegbe és közösségbe, sőt, családba beférkőzött. Ez pedig kevésbé írható egy ifjúsági regény számlájára.

Az egyes könyvek hangulatai is egyediek, a második világháború vagy az ’50-es, ’60-as évek Magyarországának hiteles leírása kordokumentumként is működik, ezáltal pedig számomra ismét, mint Szabó Magda regényeiben oly sokszor, a szülő-gyerek viszony válik igazán hangsúlyossá. A gyerekek kötelességei mai viszonylatban már idejétmúltak, de a viszonyok milyensége nagyon is könnyen megfeleltethetőek, ráolvashatóak napjaink kapcsolataira.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s