A ’90-es évek és a Jóbarátok-jelenség

1994-et írunk: Bill Clinton elnökségének első éve a vége felé közeledik, megjelenik a Ponyvaregény és a Forrest Gump, O.J. Simpson élő adásban menekül a rendőrök elől a fehér Bronco-jában, a Billboard top 10-es listán az Ace of Base három slágere is szerepel és az NBC műsorra tűzi a Jóbarátokat, meghatározva ezzel a teljes évtizedet. Saul Austerlitz A Jóbarátok-generáció című könyve a ’90-es évekről fest korrajzot, miközben napjaink legnosztalgikusabb sorozatának kezdeteiről ír, illetve annak hatásait is vizsgálja.

A 21. Század Kiadó ezúttal is figyelemfelhívó köntöst választott, ötletes, kihajtható borítóban olvashatjuk a könyvet, mely arra keresi a választ, hogyan tudott minden idők egyik legjobb sorozatává válni a Jóbarátok, és milyen éra táplálta annak sikerét. Az alapötlet egyszerűségét nem vitatja: hat X generációs New York-i mindennapjait követheti nyomon a néző, egy teljes évtizedet felölelve, a szereplők életét meghatározó család-élmény pedig pusztán a barátok jelenléte. Az éra pedig az amerikai demokratikus törekvések térnyerése, a kulturális fellendülés korszaka, mely a berlini fal lebontásától a WTC tornyainak leomlásáig és annak utóhatásáig tart.

Marta Kauffman és David Crane írópáros a lehető leghitelesebben szerette volna bemutatni a generáció hétköznapjait, így asztalukon halomban álltak a könyvek, újságok és kivágott cikkek, amelyek arról szóltak, hogyan élnek az X generáció tagjai, behatóan tanulmányozták a zenétől az öltözködésen át, hogy az akkori húszas, harmincas éveiben járó fiatalokra milyen kulturális jegyek jellemzőek. A popkulturális utalásoknak köszönhetően a sorozat a ’90-es évek nézői számára rezonálhat, míg napjainkban éppen a nosztalgiafaktor miatt tud új nézőrétegeket megmozgatni.

A Jóbarátok-generáció erőssége éppen ez a nosztalgikus érzetkeltés, rengeteg háttérinformációval a sorozat előzményeiről – akár egy IMDb trivia oldalt olvasnánk –, de üzleti döntésekről is beszámol, például Jennifer Anistont a konkurens CBS-től hozták el egy jól időzített tévés trükkel, de most olvashatunk először a vendégszereplők megilletődéséről is a több száz néző előtti élő felvételen. A Jóbarátok sosem akart több lenni, mint aminek készítői szánták, jókedvű fiatalok csetlés-botlását követhetjük minden este, valós problémákkal, mindezt a maga iróniával dúsított módján. Ennek köszönhetően nem is reagáltak a 2001-es terrortámadásra, hiszen épp az önfeledtség, gondtalanság állapotát szerették volna megőrizni a nézőkben, de az élő publikum előtti felvételekre 100 tűzoltót, ápolót hívtak el, akik elsőként nyújtottak segítséget aznap New York-ban. A drámaiság és bármilyen közéleti kérdés mellőzése tudatossá vált, mégis a Jóbarátok, mint vígjáték sorozat mutatott be először melegházasságot, mindezt pedig annak idején tette, amikor Clinton aláírja a melegek házasságkötésének szövetségi szinten tiltó törvényét, s jóval a coming out előtti éra a meghatározó. (A Carolt játszó Jane Sibbett édesapja például csütörtök esténként szervezett közös bibliaolvasásokat, hogy a család barátai ne lássák az aznap adásba kerülő lányának leszbikus jeleneteit.) A sorozat hamar olyan népszerűségre tett szert, hogy a Warner Bros. stúdiója előtt napokig álltak sorba a közönség soraiba vágyó nézők, és nemzetközileg is hatalmas sikereket ért el a hat barát története.

Austerlitz bár nem spoilermentesen, de végigvezeti olvasóit a sorozat cselekményén is, ami egyrészt túl részletes, másrészt elég markáns részét adja a könyvnek, így nehezen értelmezhető, hogy pontosan kinek szánja olvasásra könyvét; hiszen a szuperfanok – mint én – ezt ismerik, a fiatalabb nézők pedig már alig egy gombnyomásnyira a Netflixen érik el azt.

Szívesebben olvastam volna még bővebben a sorozatot övező népszerűség és az évtized eleji utólag naiv társadalmi várakozások egymásra hatásáról, hiszen valahol ebben értelmezhető igazán a sorozat sikere. Mindenesetre még a legnagyobb rajongók számára is tud újat mutatni a könyv, a castingról, a poéngyártásról, vagy egyszerűen a szereplők és írók közti szoros együttműködésről, és egy bőven a #metoo mozgalmat megelőző perről is. Ajánlom a könyvet a ’90-es évek megszállott rajongóinak, és azok számára, akik az online Jóbarátok kvízekben éppen csak egyet rontanak!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s